2023.06.14.
Azt a jelenséget nevezik így, amikor javában a felnőttkorukban járó emberek nem repülnek ki a családi fészekből, hanem akár további évtizedeken át szüleikkel élnek. Sokan közülük a tanulást sem nagyon hagyják abba, egyik iskolát végzik a másik után, és nem kezdenek el dolgozni. “Kényelmes az élet a mamahotelben” – szoktak legyinteni azokra, akik jócskán a húszas, harmincas (sőt, esetleg a negyvenes) éveikben járnak már, de még mindig a szülői házban laknak.
A ‘mamahotel’ nem egy kizárólag hazánkra jellemző trend, sok más országban is megfigyelhető, különösen a dél-európai és ázsiai területeken. Az ezzel járó előnyök listája persze nem rövid a fiatalok számára: olcsóbb a lakhatás, olcsóbb az étkezés, több idő és lehetőség van a tanulásra. Ez pedig hosszú távon akár előnyös is lehet, hiszen aki már dolgozik, többet tud félretenni, és így összejöhet az önrész egy saját lakásra, és még sorolhatnánk.
Aki a ‘mamahotelben’ lakik, az könnyen elkerülheti a felnőtt felelősségeket, ami hosszú távon hátrányosan is érintheti őt. Nem csak a gyakorlati szempontból fontos dolgokat, mint a főzés, vagy a mosás, hanem a pénzkezelést, a munkakeresést, vagy az időgazdálkodást is tanulni kell. Sőt, a párválasztás eredményességére is hatással van: a nőknél nem feltétlenül indul “fórral” az a férfi, aki édesanyja szoknyáján ül (természetesen az idős szülő ápolása más téma kör). Ha valaki túl sokáig marad a ‘mama hotelben’, az pszichológiailag is hátrányos lehet, mivel fennáll a veszélye, hogy beleragad a gyerek szerepbe, ami a személyes kapcsolatait is hátrányosan befolyásolhatja.
A család szempontjából is vegyesek a mamahotel jelenség hatásai. Egyrészt ki ne örülne, hogy a gyereke otthon van, persze több a rezsi, meg több étel fogy, drágább az élet valamivel, de hát mégis ő a szemünk fénye! Ezzel szemben ha elköltözik, hiányozni fog, ám hirtelen több lesz a pénz, a hely és a kaja is otthon, és sokkal nagyobb rend is lesz, mint addig.
Ami utóbbit illeti, a ‘mamahotel’ jelensége érdekes hatást gyakorolhat. A fiatalok hosszabb ideig maradnak az oktatásban, aminek az lehet az eredménye, hogy magasabb képzettséget szereznek, amivel pedig jobb állásokat találnak. Ugyanakkor az is megtörténhet, hogy a munkahelyen szükséges önállóság és felelősségvállalás képességei később – vagy sosem – alakulnak ki náluk.
Ezek a felnőtté válás ‘helyszíni gyakorlatai’, amik nélkül az egyénnek nehéz lenne eligazodnia a munkahelyi környezetben és az élet más területein. A szülőknek pedig fontos, hogy megértsék, a gyermekükkel való közös életük idővel változni fog, és hogy ezt a változást érzelmileg is meg kell élniük.
Azonban ha a 30-as vagy 40-es éveiben járó személy még mindig a szüleivel él, és nincs szándékában ezen változtatni, érdemes elgondolkodni, hogy milyen hatással van ez rövid és hosszú távon a személyes fejlődésére és a család távlati kilátásaira.
A ‘mamahotel’ jelensége nem fekete-fehér kérdés. Mint mindenben, itt is az egyensúly a kulcs. És ami a legfontosabb: ha már elmúltál 18 és még mindig otthon laksz, legalább ne hagyd a koszos a zoknidat a fürdőszoba padlóján!