Otthon, édes otthon – de meddig? Miért ragadt egy generáció a mamahotelben?
2023.06.14.
Manapság, amikor egyre többen döntenek úgy, hogy hosszú ideig a szülői fészekben maradnak, ideje kicsit alaposabban is megvizsgálnunk a ‘mamahotel’ jelenségét. Ebből a szállodából nem kötelező kijelentkezni, édesanya mindig kimossa az összes holmit, amit ott hagytál a fürdőszobában, meleg étellel vár, és a szobád örökké a tiéd.
Na de kezdjük azzal, hogy mit is jelent valójában ez a gyakran emlegetett mama hotel?
Azt a jelenséget nevezik így, amikor javában a felnőttkorukban járó emberek nem repülnek ki a családi fészekből, hanem akár további évtizedeken át szüleikkel élnek. Sokan közülük a tanulást sem nagyon hagyják abba, egyik iskolát végzik a másik után, és nem kezdenek el dolgozni. “Kényelmes az élet a mamahotelben” – szoktak legyinteni azokra, akik jócskán a húszas, harmincas (sőt, esetleg a negyvenes) éveikben járnak már, de még mindig a szülői házban laknak.
A ‘mamahotel’ nem egy kizárólag hazánkra jellemző trend, sok más országban is megfigyelhető, különösen a dél-európai és ázsiai területeken. Az ezzel járó előnyök listája persze nem rövid a fiatalok számára: olcsóbb a lakhatás, olcsóbb az étkezés, több idő és lehetőség van a tanulásra. Ez pedig hosszú távon akár előnyös is lehet, hiszen aki már dolgozik, többet tud félretenni, és így összejöhet az önrész egy saját lakásra, és még sorolhatnánk.
De az előnyök mellett potenciálisan hátrányai is lehetnek a jelenségnek, hiszen a felnőtté válás egyik legfontosabb lépése az önállóság megtanulása.
Aki a ‘mamahotelben’ lakik, az könnyen elkerülheti a felnőtt felelősségeket, ami hosszú távon hátrányosan is érintheti őt. Nem csak a gyakorlati szempontból fontos dolgokat, mint a főzés, vagy a mosás, hanem a pénzkezelést, a munkakeresést, vagy az időgazdálkodást is tanulni kell. Sőt, a párválasztás eredményességére is hatással van: a nőknél nem feltétlenül indul “fórral” az a férfi, aki édesanyja szoknyáján ül (természetesen az idős szülő ápolása más téma kör). Ha valaki túl sokáig marad a ‘mama hotelben’, az pszichológiailag is hátrányos lehet, mivel fennáll a veszélye, hogy beleragad a gyerek szerepbe, ami a személyes kapcsolatait is hátrányosan befolyásolhatja.
A család szempontjából is vegyesek a mamahotel jelenség hatásai. Egyrészt ki ne örülne, hogy a gyereke otthon van, persze több a rezsi, meg több étel fogy, drágább az élet valamivel, de hát mégis ő a szemünk fénye! Ezzel szemben ha elköltözik, hiányozni fog, ám hirtelen több lesz a pénz, a hely és a kaja is otthon, és sokkal nagyobb rend is lesz, mint addig.
De vajon milyen hatással van ez a tendencia a fiatalok önállóságának kialakulására, és milyen következményei, hatásai vannak a munkaerőpiacra?
Ami utóbbit illeti, a ‘mamahotel’ jelensége érdekes hatást gyakorolhat. A fiatalok hosszabb ideig maradnak az oktatásban, aminek az lehet az eredménye, hogy magasabb képzettséget szereznek, amivel pedig jobb állásokat találnak. Ugyanakkor az is megtörténhet, hogy a munkahelyen szükséges önállóság és felelősségvállalás képességei később – vagy sosem – alakulnak ki náluk.
Ezek a felnőtté válás ‘helyszíni gyakorlatai’, amik nélkül az egyénnek nehéz lenne eligazodnia a munkahelyi környezetben és az élet más területein. A szülőknek pedig fontos, hogy megértsék, a gyermekükkel való közös életük idővel változni fog, és hogy ezt a változást érzelmileg is meg kell élniük.
Természetesen senki nem szorgalmazza, hogy dobjuk ki gyermekünket a nagyvilágba, ha nincs erre felkészülve.
Azonban ha a 30-as vagy 40-es éveiben járó személy még mindig a szüleivel él, és nincs szándékában ezen változtatni, érdemes elgondolkodni, hogy milyen hatással van ez rövid és hosszú távon a személyes fejlődésére és a család távlati kilátásaira.
A ‘mamahotel’ jelensége nem fekete-fehér kérdés. Mint mindenben, itt is az egyensúly a kulcs. És ami a legfontosabb: ha már elmúltál 18 és még mindig otthon laksz, legalább ne hagyd a koszos a zoknidat a fürdőszoba padlóján!