Category Archives: Álláspiaci színesek

Időgazdálkodás profi módra: csinálj sokkal többet ugyanannyi idő alatt!

Leave a reply

Időgazdálkodás profi módra: csinálj sokkal többet ugyanannyi idő alatt!

Az idő értékes erőforrás, különösen a munkahelyen, ahol a határidők gyorsan közelednek. A hatékony időgazdálkodás kulcsa lehet a sikeres munkavégzésnek és a szakmai fejlődésnek. 

Persze könnyű ezt mondani, ha csak a vágyainkon múlna, mind feketeöves hatékonyságistenek lennénk. Még ha legtöbbünknek nem is velünk született képessége ez, néhány egyszerű technikával az időgazdálkodás könnyen fejleszthető. Mutatjuk a legismertebb, könnyen alkalmazható trükköket. Persze a kulcs itt is a kitartás, ha választasz egy módszert, szánj rá időt is, és alkalmazd legalább néhány héten át, különben nem fogod érzékelni a különbséget. 

A Pomodoro módszer

Az egyik legismertebb időgazdálkodási technika a Pomodoro-technika, amely 25 perces koncentrációs időszakokat és 5 perces szüneteket javasol a feladatok között. Ez lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy teljesen fókuszáljon egy adott feladatra, miközben rendszeres szüneteket tart, hogy feltöltődjön. Hogyan csináld?

 

  • Válassz egy feladatot, vagy projektet, amelyre koncentrálni szeretnél. 
  • Szerezz be egy időzítőt, vagy használd a telefonod időzítőjét, és állítsd be 25 percre. Ez lesz az első “Pomodoro” időszak, amikor folyamatosan dolgozol a kiválasztott feladaton.
  • A 25 perc alatt koncentrálj a kitűzött teendőre, és zárd ki a külső zavaró tényezőket, mint a közösségi média, emailek, netes bóklászás. 
  • Amikor az időzítő jelez, tarts 5 perces szünetet. Áll fel, nyújtózkodj, sétálj egy kicsit, vagy végezz valamilyen gyors, lazító tevékenységet.
  • Ismételd meg a “ciklust” (25 perc fókusz, 5 perc lazítás) még három alkalommal. 
  • A negyedik “Pomodoro” végén tarts hosszabb, 15-30 perces szünetet. 

A fentiek csak javaslatok, a Pomodoro módszert mindenkinek érdemes magára szabni, és kitapasztani, pontosan milyen hosszúságú ciklusok, milyen ismétlésszámok működnek a legjobban. Lehet, hogy neked 30 perces munkamenetek és 10 perces szünetek jobban fekszenek például, a lényeg az, hogy megtaláld a személyes ritmusod, és képes legyél következetesen alkalmazni a módszert a napi munkában.

Az Időblokkolás (Time Blocking) 

A Time Blocking egy olyan időgazdálkodási módszer, amelyben előre meghatározott időblokkokat rendelsz a feladatokhoz és tevékenységekhez. A módszer segít abban, hogy szervezettebbé válj, és javítsd a produktivitásodat. Itt vannak a fő lépések:

  • Tervezd meg a napodat: kezdd azzal, hogy áttekinted a napi feladataidat és tevékenységeidet. Határozd meg, melyik feladatra mennyi időt szeretnél szánni, és milyen sorrendben szeretnéd azokat elvégezni.
  • Oszd fel a napodat idő blokkokra. Minden blokk egy-egy feladatnak vagy tevékenységnek van dedikálva. Például reggel 9-től 11-ig egy projekt megtervezése, 11-től 12-ig email-ek megválaszolása, és így tovább.
  • Rendelj címkéket vagy színeket a különböző tevékenységtípusokhoz (munka, személyes, szabadidő stb.), hogy könnyen átlátható legyen a napirended.
  • Használj naptárt vagy naptár appot, hogy vizuálisan szem előtt tartsd az időblokkjaidat.
  • Legyél rugalmas a tervezéssel, és hagyd, hogy legyen mozgástér az időblokkjaid között, legyen időd megválaszolni egy telefont, vagy kimenni egy kávéért. 
  • A nap végén értékeld ki, hogyan teljesítettél, és igény szerint igazítsd a következő nap időblokkjait.

A Time Blocking módszerrel könnyebben láthatod, hogyan használod az idődet, és segít abban, hogy elkerüld az időpocsékolást és fókuszáltabb légy a feladataid elvégzésében. Csapdája, hogy sokszor akkor is hajlamosak vagyunk kitölteni egy egyórás blokkot, ha a feladat fél óra alatt elkészülhetne. Így ehhez szükség van némi önreflexióra is, hogy túl ne hajtsuk-stresszeljük magunkat a rövid idősávokkal, de az ellenkező végletbe se csússzunk bele, amikor a nap felében csak álmodozunk. 

Eisenhower doboza

Az Eisenhower mátrix a fentiekkel ellentétben inkább abban segít, hogy jól válaszd ki, mivel foglalkozz, és ne pazarolj időt felesleges, lényegtelen feladatokra. Az alapelv az, hogy segítsen megkülönböztetni a sürgős és fontos feladatokat, ezáltal segítve az egyéneket és csapatokat abban, hogy prioritizálják teendőiket, leggyakrabban vezetőknek szokták javasolni. Íme, hogyan működik:

  • Rajzolj egy nagy négyzetet, és oszd fel négy kisebb négyzetre. A bal felső sarokban lévő négyzet jelöli a sürgős és fontos feladatokat, a jobb felső a nem sürgős, de fontos, a bal alsó a sürgős, de nem fontos, a jobb alsó pedig a nem sürgős és nem is fontos feladatokat. 
  • Rendezd be a feladataidat és teendőidet a megfelelő négyzetekbe a sürgősség és fontosság alapján. 
  • A bal felső négyzetben lévő feladatokat azonnal el kell végezni.
  • A jobb felső négyzetben lévő feladatokat tervezd be a naptáradba, és végezd el őket a közeljövőben.
  • A bal alsó négyzetben lévő feladatokat delegáld másoknak, ha lehetséges.
  • A jobb alsó négyzetben lévő feladatokat, amennyiben lehetséges, minimalizáld vagy töröld.

Az Eisenhower doboz segít abban, hogy tisztán lásd, mely feladatok igényelnek azonnali figyelmet, és melyeket lehet halasztani vagy teljesen elfelejteni, így mindig a fontos dolgokra koncentrálhatsz.

Edd meg a békát!

Az Edd meg a békát technika lényege az, hogy azonosítsd, a nap melyik részében vagy a leghatékonyabb, és akkor elsőként legyél túl a legrosszabbon. Legtöbbünk délelőtt hatékony, így ez általában azt jeleni, hogy elkezdjük a napot a legkellemetlenebb feladattal – azzal, ami a legnehezebb, amit a legjobban utálunk, vagy amit a legnagyobb eséllyel halogatnánk, és ennek kipipálásával egyre csak javulni fog a munkanapunk.

  • Reggel azonosítsd az aznapi békát
  • Ha a béka összetett, bonyolult, nyűgös feladat, bontsd szét kisebb, menedzselhető lépésekre a folyamatot
  • Láss neki a munkanap elején (vagy amikor te a leghatékonyabb vagy)
  • Ha gyorsan megvagy vele, szuper! Ha nem, akkor 20-30 perces blokkokban foglalkozz a napi béka legyőzésével, a blokkok között pedig tarts szünetet – így megelőzheted, hogy kiégj az utálatos feladatban 
  • Ha elkészültél, jutalmazd meg magad valami kellemessel, például csinálj egy finom kávét, vagy hívj fel egy jóbarátot egy párperces kellemes csevegésre

A békaevés egy egyszerű, de hatékony módszer a hatékonyságnövelésre, következetesen alkalmazva kevesebbet halogatunk, emiatt pedig kevesebb stresszt/lelkiismeretfurdalást élünk meg.

Ezek is érdekelhetnek:

VISSZA A FŐOLDALRA
VISSZA A BLOGRA

Munkahelyi dohányzás – magánügy vagy felróható jellemhiba?

Leave a reply

Munkahelyi dohányzás – magánügy vagy felróható jellemhiba?

Mindenki számára ismerős a látvány: egy csoport dohányzó kolléga elhagyja az irodát egy rövid szünetre. A nemdohányzók pedig csak néznek utánuk. A nikotinrajongók vérmérséklettől függően naponta egyszer-kétszer-tizenkétszer is megszakíthatják a munkát. Hogyan is kellene ehhez munkaadóként vagy munkatársként viszonyulni?

Ez a kérdés nagyon nem triviális. Van néhány alapvetés. Először is: egyetlen munkahely sem tilthatja meg senkinek a dohányzást. Másodszor: a munka törvénykönyve szerint a dolgozóknak joga van meghatározott időnként megadott hosszúságú szünetet tartani. Ennyi biztos. 

De joga van valakinek ennél többet kijárni? Kevesebbet dolgozik, aki füstöl? Vagy esetleg a hiányzó időt nagyobb hatékonysággal pótolja? Többet beteg egy dohányos munkavállaló? Ezeket nem könnyű mérni, de azért léteznek rá nemzetközi statisztikák amik segítenek számszerűsíteni, “mennyibe kerül” a dohányzó alkalmazott a nemdohányzóval összevetve. 

A dohányzó munkavállaló többe kerül

Egy, az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint a dohányzás miatti termelékenységi veszteség akár évi 151 milliárd dollár is lehet, ha figyelembe vesszük a munkahelyi jelenlét alatti csökkent termelékenységet és a magasabb egészségügyi költségeket.

Hasonló következtetésre jutott egy európai vizsgálat is. Hollandiában egy 10 000 munkavállalót vizsgáló tanulmány készült, amely azt találta, hogy a dohányzás növelte a betegség miatti hiányzást és csökkentette a munkahelyi termelékenységet. 

Egy harmadik kutatás azt vizsgálta, van-e mérhető különbség a soha nem dohányzó, a korábban dohányó és a jelenleg is dohányzó alkalmazottak között. A számok azt mutatták, hogy a soha nem dohányzók éves elveszett termelékenységi költsége 2,623 dollár volt. A régebben dohányzóké 3,246 dollár, míg a jelenlegi is dohányzóké 4,430 dollár. A költségek több mint fele a munkahelyi termelékenység csökkenése – értsd: kimászkálás, dumálgatás – miatt merült fel, a másik fele a betegeskedésből adódott.

Nem ugyanaz méltányos a dohányzók és a nemdohányzók szerint

Nem meglepő, hogy a dohányzó és a nem dohányzó dolgozók nem ugyanúgy látják, hogyan kellene ezt a kérdést méltányosan kezelni. A dohányosok 81 százaléka szerint kijárkálni cigiszünetre rendben van és méltányolandó. Erről viszont a nem dohányzók háromnegyede éppen ellentétesen gondolkodik, szerintük nem oké naponta többször csak úgy kicsekkolni a melóból – úgy, hogy a többi dolgozónak ilyen szünetek nem járnak. 

A cégek nehéz helyzetben vannak, hiszen egyfelől senki nem szeretne diszkrimináció vádjával szembesülni, ugyanakkor látható, hogy a dohányzó alkalmazott pénzügyi értelemben kevésbé “jó üzlet”, mint a nem dohányzó. Arról nem is beszélve, hogy ez a cégen belül is feszültségeket kelthet, és éppen azok lesznek emiatt frusztráltak, akik nem dohányoznak, és többet dolgoznak, kevesebbet hiányoznak. 

Felmerül egy érdekes megoldás, amit világszerte már néhány helyen bevezettek: extra szabadnapok a nem dohányzóknak. Egy japán cég például hat napot, egy angol vállalat négy extra napot ajánl azoknak a dolgozóknak, akik nem füstölnek. 

Szerencsére manapság már ezzel kapcsolatban is vannak kutatási adatok. Egy felmérés arra kereste a választ, mennyi plusz szabadnappal lennének elégedettek a nemdohányzó munkavállalók. Eszerint 80 százalék egyetért abban, hogy mindenképpen járna extra szabadnap a nikotinmentességért. A legtöbben 3-5 napot tartanának méltányosnak, de 13,6 százalék szerint legalább 6 nap járna. 

Ugyanebben a vizsgálatban azt is megkérdezték, hány extra szabadnapnak kellene járnia ahhoz, hogy a jelenleg dohányzók leszokjanak a szenvedélyükről. Nos, a válaszadók minimum 11 plusz szabadnapért mérlegelnék a dohányzás abbahagyását – ami, lássuk be, nem túl valószínű. 

Ha Önnek épp új munkaerőre van szüksége-és jól jönne egy olyan kolléga, aki esetleg nem szakítja meg többször a munkavégzést pöfékeléssel, adja fel álláshirdetését a nemrég megújult jobinfo.hu-n, előnyként megjelölve a füstmentes életmódot; a hirdetés szövegezésében, hatékonyságában a weboldal adminisztrátorai készséggel segítenek. A nemrég megalkotott és a kékgalléros, egészségügyi, oktatás témában feladott hirdetéseket támogató Re-Start csomag hatékony megoldás lehet a munkaerőhiány enyhítésére.

Ezek is érdekelhetnek:

VISSZA A FŐOLDALRA
VISSZA A BLOGRA

Sokkoló rendelet: jönnek a képesítés nélküli villany- és autószerelők!?!

Leave a reply

Sokkoló rendelet: jönnek a képesítés nélküli villany- és autószerelők!?!

Érdekes rendeletet-tervezetet szúrt ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium előterjesztésében az Economx: a szakemberhiány enyhítése érdekében a minisztérium egy nagy csokor foglalkozás esetében eltörölné a szakképzés szükségességét. 

Ez egészen addig nem is tűnik kifejezetten aggasztónak, amíg végig nem nézzük a listát, mégis milyen foglalkozásokról van szó. Mert engem ugyan az sem dob fel kifejezetten, hogy ezentúl bárki nevezheti magát cukrásznak vagy manikűrösnek. De az igazán ijesztő dolgok akkor jönnek, amikor az is kiderül, hogy a tervezet szerint a gyógyszerkészítmény-gyártónak, a villanyszerelőnek, a bádogosnak, vagy az elektromos autó szerelőjének sem kell szakirányú végzettség. 

Íme, a minisztérium tervezete arról, mihez nem kell a jövőben szakképzettség: 

  • a biológiai termékek előállítása során a gyógyszerkészítmény-gyártó;
  • a cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt készítése során az édességkészítő, a pék-cukrász technikus, a cukrász szaktechnikus, a sütő- és cukrászipari szakember, valamint a mézeskalács készítő, és a bonbon- és cukorkakészítő;
  • az épületbádogos, ipari bádogos szerkezetek, háztartási bádogos szerkezetek készítése, javítása során a bádogos, ipari szigetelő bádogos;
  • a kézápolás és műkörömépítés során a kéz- és lábápoló technikus, manikűrös és körömdizájner;
  • szénsavtermelés és -feldolgozás során az erjedés- és üdítőitalipari technikus és termékkészítő, az üdítőital-ipari termékkészítő, a sörgyártó, a szikvízgyártó, valamint a kézműves sörgyártó;
  • a villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése során a villanyszerelő és az erősáramú elektrotechnikus;
  • a villamos hajtású és hibrid hajtásláncú gépjárművek feszültségmentesítése (kivéve: feszültségmentesítés veszélyhelyzet esetén), feszültség alá helyezése, valamint az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 100. számú előírása szerinti nagyfeszültségű komponensek cseréje során az alternatív járműhajtási technikus, a hibrid-és elektromos gépjármű mechatronikus, valamint a villamos ismeretekkel rendelkező hibrid és elektromos gépjárművek szerelője;
  • az épületek, építmények kül- és beltéri felületeinek festése, mázolása során a festő, mázoló, tapétázó, a szobafestő, a rekonstrukciós és műemléki festő és mázoló;
  • a villamos gépek és készülékek kisfeszültségű hálózaton történő karbantartása, üzemeltetése, telepítése (fázisonként 63 A névleges áramig) során a villamosipari előkészítő villanyszerelő, az erősáramú elektrotechnikus, a járműipari karbantartó technikus, az ipari szerviztechnikus, a háztartási gép szervizszaktechnikus, illetve az ipari villamos gép és készülék üzemeltető.

A szakszervezetek erős tiltakozásba kezdtek, arra hivatkoznak – józan ésszel nézve érthetően -, hogy jó néhány szakma esetében kifejezetten veszélyes lenne eltörölni a végzettségre vonatkozó előírást. Ezzel egyébként könnyű egyetérteni, ki szeretné, hogy az autóját egy szakirányú végzettség nélküli ember javítsa, vagy, hogy az elektromos hálózatot olyan rakja össze, aki ezt sohasem tanulta. Mindkettőn emberéletek múlhatnak.

A  munkaerőpiacon természetesen megindult a találgatás, mi lehet az oka ennek az igen csak furcsa változtatásnak. Jelenleg a legtöbbet hallott tipp az, hogy az egyre nagyobb létszámban érkező ázsiai vendégmunkások tömeges behozatalát szeretné így megkönnyíteni a kormány. Hiszen eleve jóval könnyebb a helyzet, ha nem kell bizonyítványokat honosíttatni, és még annál is könnyebb, ha nem kell azzal vesződni, hogy ilyen tudással rendelkező jelölteket hozzanak be – ami összecseng azzal, hogy a statisztikák szerint a beérkező vendégmunkások döntő többségének 8 általános végzettsége van, vagyis tuti nem tanulta ki sem a villanyszerelést, sem az autószerelést. 

Egyelőre képzettség szükséges minden fent említett szakmához; ha Önnek épp munkaerőre van szükséges, keresse hazánk egyik legrégibb állásportálját, a jobinfo.hu-t és adja fel hirdetését gyorsan, egyszerűen: kékgalléros pozícióját meghirdetheti a nemrég megalkotott Re-Start csomagban, amely kedvező ára mellett erősen megtámogatja álláshirdetését!

Ezek is érdekelhetnek:

VISSZA A FŐOLDALRA
VISSZA A BLOGRA

“Nők a pult mögött” – Túl fiatalból átmenet nélkül lesz túl öreg – nincs jó kor a nőknek a munkaerőpiacon

Leave a reply

“Nők a pult mögött” – túl fiatalból átmenet nélkül lesz túl öreg: nincs jó kor a nőknek a munkaerőpiacon

A nők az élet számos területén találják szembe magukat elvárásokkal és előítéletekkel, de az életkorukból fakadó problémák különlegesen érdekes  munkaerőpiaci paradoxont hoznak létre. Fiatalon nem elég érettek/tapasztaltak, és nem is megbízhatóak, hiszen bármikor kiderülhet, hogy gyereket akarnak. Ebből az állapotból gyakorlatilag átmenet nélkül kerülnek be a “túl öreg” skatulyába.

Valóban létezik ilyen megkülönböztetés, vagy ez csak kitaláció? Erre kereste a választ az a három kutató, akik egy igen érdekes tanulmányt közöltek kutatási eredményeikről a Harvard Business Reviewban. A kutatásba csaknem ezer vezető pozícióban lévő szakembert vontak be mindenféle korosztályból.

Nagyon röviden összefoglalva arra jutottak, hogy a nőket a munkahelyi előmenetel tekintetében az idő előrehaladtával egyre kevésbé veszik tekintetbe. Tehát a fiatal férfi és női szakemberek között is létező esély-különbség az életkor előrehaladtával egyre csak nő. 

A fiatal női munkavállalók felelős pozíciót betöltve leggyakrabban azzal küzdenek, hogy nem veszik őket komolyan. Jellemző, hogy lekezelő beceneveket kapnak, “enyhébb” esetben kislánynak, kisasszonynak, vagy hasonlóképpen szólítják őket, rosszabb esetben jönnek a “Kiscicám” típusú taplóságok. De majdnem ilyen gyakori az, hogy megpróbálják őket meggyőzni arról, hogy maguk mellé nevezzenek ki egy idősebb férfi kollégát is, hogy “legyen, aki átlátja a helyzetet”. Ez egészen addig tart a kutatás szerint, amíg egy női vezető fiatalnak néz ki. Ahogy elkezd meglátszani rajta a kor, átmenet nélkül csöppen át a túl öreg kategóriába, aki természetesen egész más megítélés alá esik, mint a vele egykorú férfi szakemberek. Egy középkorú férfi vezető a munkaerőpiac szerint megbízható, tapasztalt, erős. Egy ugyanolyan korú és munkakörű nő ezzel szemben elavult, hisztis, erőszakos. 

A nemi megkülönböztetés mellé egy egész sor másféle diszkrimináció is mérhetően, bizonyíthatóan felsorakozik, így fokozottan nehéz helyzetben vannak azok a nők, akik például valamilyen kisebbséghez is tartoznak – ez amerikában jellemzően a színesbőrű, vagy latino nőket sújtja leginkább, nálunk pedig a roma származásúaknak kell dupla nehezítéssel megküzdeni. 

A szinte megfoghatatlan, és valószínűleg legtöbbször nem is tudatos diszkriminációra jó példa az amerikai riporter, Julie O’Neill  története. Ambiciózus és tapasztalt szakemberként éveken keresztül vezető pozíciókat töltött be, folyamatosan pozitív visszajelzéseket kapott kollégáitól és feletteseitől, és számos sikeres projektet hajtott végre, ami jelentős nyereséget hozott a vállalatnak. Azonban amikor Julie elérte az ötvenes éveit, hirtelen változást észlelt a munkahelyi klímában. Olyan kritikákat kapott, amelyek korábban sosem voltak jellemzőek: például azt mondták, hogy nem tud lépést tartani a technológiai változásokkal, vagy hogy nem tud “korszerűen” gondolkodni. Julie nagyon komolyan vette a visszajelzéseket, és hihetetlen alapossággal elemezte saját teljesítményét, hogy azonosítani tudja, miben kell fejlődnie. De legnagyobb értetlenségére nem talált semmit, a munkája pont olyan volt, mint korábban mindig – amikor parádés visszajelzéseket kapott. Egy idő után a kollégái is észrevették ezt a változást és megjegyezték, hogy Julie-t mostanában sokkal kritikusabban ítéli meg a vezetőség, mint korábban. O’Neillt az 55. születésnapja előtt néhány nappal menesztették a csatornától. A televízó saját definícója szerint célközönségük a 18-54 éves korosztály – és itt már nem volt helye egy 55 éves nőnek.  

A nemi és azzal együtt a kor alapján történő megkülönböztetés nagyon sokszor nem tudatos, és a társadalmakban mélyen megcsontosodott mentális képekből fakad. A nőket hagyományosan csendes, szelíd, uraiknak engedelmeskedő teremtésekként ábrázolják – ez a kép pedig nemigen fér össze a vezető pozíciókban elengedhetetlen határozottsággal például.Ezért van az, hogy a férfi vezetőkben pozitív tulajdonságként emlegetett “erős” a női vezetőkben gyakran negatív felhanggal, “erőszakos”-ként jelenik meg.

Erre a komplex problémahalmazra az egyik megoldás a nemek és generációk közötti együttműködés előmozdítása. Az idősebb munkavállalóknak hatalmas tudásuk és tapasztalatuk van, míg a fiatalabbak friss perspektívával és új ötletekkel rendelkeznek. Egy határozott és egy asszertív vezető remekül kiegészítheti egymást. Ezen összefonódások elősegíthetik az innovációt és a munkahelyi elégedettséget is.

A nők korhoz kapcsolódó megkülönböztetése nem újkeletű probléma, viszont egyre több és részletesebb kutatás segít felismerni, hogy hol és hogyan jelentkeznek a hátrányok, ami az első fontos lépés a megoldás irányába. 

A megújult jobinfo.hu-n egyszerűen és átláthatóan megtalálhatók többek között a vezetői állások; a tematikus szűrőkkel könnyen rátalálhatsz a kívánt pozícióra! Ha feltöltöd önéletrajzodat friss és bővülő CV-adatbázisba, illetve feliratkozol a jobinfós hírlevélre, célzott ajánlatokat olvashatsz.

Ezek is érdekelhetnek:

VISSZA A FŐOLDALRA
VISSZA A BLOGRA

Óvatos optimizmus, beinduló dolgozói felvétel az őszi munkaerőpiacon: kutatási eredmények

Leave a reply

Óvatos optimizmus, beinduló dolgozó felvétel az őszi munkaerőpiacon – kutatási eredmények

A jelenleg még meglehetősen drámai GDP adatok ellenére úgy tűnik, a hazai cégek egyharmada tervez új embereket felvenni (globális átlag: 44%), és 19 százalék számít leépítésekre (globális átlag: 14%) – derült ki a Manpower napokban publikált kutatási eredményeiből. A cégcsoport egyszerre tette közzé a globális felmérés eredményeit, és a magyar felmérés adatait is. 

A ManpowerGroup a világ 41 országában, közel 39 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, ebből hazánkban a munkáltatók 510 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 13 százalékos átlagos értéket ért el, ami 1 százalékponttal múlja felül az előző negyedéves értéket, miközben az egy évvel korábbi szintnél 18 százalékponttal magasabb. Év/év alapon a 41 vizsgált ország közül a magyarországi volt az egyik legnagyobb mértékű növekedés. 

Ugyanakkor a teljes képhez az is hozzátarozik, hogy ugyanez az adat a globális felmérésben 30%, vagyis a magyar cégek jelenleg sokkal kevésbé optimisták, mint amit más országokban mértek. Az európai országokban a leginkább bizakodóak a svájci és a holland cégek (38% és 35% NFM), míg a legborulátóbbak a cseh és a magyar cégvezetők (11% és 13% NFM).

A 13 százalékos létszámbővítési mutató mögé nézve az látszik, hogy szektoronként elég nagyok a különbségek. 

Bővülést várnak a 

  • a pénzügy és ingatlan (NFM: +28%), 
  • az energia és közmű (+25%), 
  • az ipar és gyártás (+22%), 
  • valamint az IT (18%) szektorban várják.

Ugyanakkor visszaesésre számítanak az egészségügy és kutatás (-17%) területén dolgozók. Ez éles ellentétben áll a globális felmérés adataival, ahol ugyanebben a szektorban 30 százalékos NFM mutatót regisztráltak. 

„Bár a már elérhető GDP adatok egyelőre továbbra is recessziót mutatnak, immár ez lesz a második negyedév, amelyben a munkáltatók közel harmada létszámnövelést tervez végrehajtani. Mindez azt mutatja, hogy a cégek számottevő része már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, emellett ebben az időszakban már egyes új beruházások további munkaerő-felszívó hatása is megmutatkozik.” – mondta Fehér Tamás, a Manpower Magyarország és Horvátország ügyvezető igazgatója. 

Az ország különböző régiói szerint is jelentős az eltérés a várakozásokban. Legtöbben Közép-Magyarországon (21%), a Dél-Alföldön (20%) és Budapesten (18%) terveznek új munkatársakat felvenni, míg az Észak-Alföldön a -7%-on álló mutató azt jelzi, hogy többek készülnek leépítésekre mint létszámbővítésre. 

A globális felmérés arra is rákérdezett, a cégek mekkora része számára nehéz megtalálni a megfelelő új kollégákat, és a válasz minden eddigi rekordot megdöntött, a cégek 77% nyilatkozott így. 

A helyzet javítása érdekében több ponton is változtatnak a cégek eddigi felvételi szokásaikon, a legnépszerűbb korrekciók közül néhány: 

  • Idősebb, adott esetben radikális karrier-módosítást tervező jelölteket is mérlegelnek
  • Felvesznek olyan munkavállalót, aki hosszú ideig volt inaktív ilyen vagy olyan okokból
  • Felvesznek olyanokat is, akik technikai készségei nem 100 százalékban felelnek meg a hirdetésben elvártaknak

Ha Önnek is új munkaerőre van szüksége, adja fel álláshirdetését a tavasszal teljesen új köntösbe bújt, innovatív állásportálon, a jobinfo.hu-n, ahol 3 féle hirdetési csomag, illetve számos, hirdetéstámogató szolgáltatás közül választhat!

Ezek is érdekelhetnek:

VISSZA A FŐOLDALRA
VISSZA A BLOGRA

A 8 legjobban fizető szakmunka részletei – fizetések és elvárások

Leave a reply

A 8 legjobban fizető szakmunka részletei – fizetések és elvárások

Kékgalléros állások – erről sokan beszélnek lesajnáló hangnemben, mintha szakmunkát végezni egyet jelentene az éhenhalással. Hogy ez mennyire nincs így, azzal kapcsolatban az Indeed, a világ egyik legnagyobb nemzetközi álláskereső oldala tett közzé friss statisztikákat.

Bár az adatok az amerikai (USA) fizetéseket tükrözik, azt biztosra vehetjük, hogy ezek a tevékenységek a fejlett világban mindenhol elég jó fizetéssel járnak. Lássuk, milyen szakmunkát érdemes kitanulni annak, aki jól akar keresni.

8. Műszaki ellenőr 

Átlagos amerikai fizetés: 57,314 dollár (körülbelül 20 millió forint) évente

Fő feladatok: A műszaki ellenőrök az épületek, utcák és autópályák, víz- és szennyvízrendszerek, hidak, gátak és más szerkezetek szerkezeti minőségét és általános biztonságát vizsgálják. Emellett ellenőrzik a vízvezeték-rendszereket és az elektromos rendszereket, beleértve a fűtést, szellőztetést, légkondicionálást és hűtést.

A műszaki ellenőrök általában előzetes ellenőrzést végeznek az építési folyamat első szakaszában. Ezt követően további ellenőrzéseket végeznek az építési projekt során. Amikor a projekt befejeződik, végleges ellenőrzést végeznek, és szóban vagy írásban visszajelzést adnak az eredményeikről.

Követelmények: Az építési műszaki ellenőr II végzettség megszerzéséhez szakirányú technikusi végzettség és érettségi kell, azonban az is igaz, hogy a műszaki ellenőr I fokozatot csak felsőfokú szakirányú végzettséggel kaphatjuk meg. 

7. Acél- és fémszerkezeti technikus

Átlagos amerikai fizetés: 58,431 dollár (kb 21 millió forint) évente

Fő feladatok: A szerkezeti vas- és acélmunkások tervezik és készítik el az épületek, gátak, hidak, tornyok, kerítések, tárolótartályok és autópályák acél- és lemezmegmunkálását. Felelősek egy szerkezet acél vagy vas oszlopokból, gerendákból és gerendákból álló vázának elkészítéséért.

Követelmények: Acél és fémszerkezeti technikusoknak középiskolai végzettségre van szüksége. Egyetemi diploma nem szükséges, viszont a két éves szakirányú képzés kötelező.

6. Mozdonyvezető

Átlagos amerikai fizetés: 58,438 dollár (kb 21 millió forint) évente

Fő feladatok: A mozdonyvezetők dízel- és/vagy elektromos mozdonyokat irányítanak, és ezáltal utasokat és árut szállítanak. Irányítják a mozdony berendezéseit, és figyelemmel kísérik, hogy minden mutató a megfelelő tartományban legyen. Ezenkívül együttműködnek más vasúti munkásokkal, frissítik a vonatok ellenőrzési naplóját, figyelemmel kísérik a mozdony berendezéseit, és gondoskodnak arról, hogy a vonat a menetrend szerint haladjon.

Követelmények: Az érdeklődőknek középiskolai végzettséggel és erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, és be kell tölteniük a 20 éves kort ahhoz, hogy elkezdhessenek mozdonyvezetőnek tanulni. A képzés időtartama jellemzően 18-22 hónap. 

5. Távközlési technikus

Átlagos amerikai fizetés: 60,470 dollár (kb 22 millió forint) évente

Fő feladatok: A távközlési technikusok rádió- és távközlési berendezéseket telepítenek, és felelősek a vezetékrendszerek, áramkörök, kommunikációs rendszerek és álló és mozgó berendezések kialakításáért, illetve karbantartásáért. Felelősek továbbá az áramkörtervezés és -tesztelés során felhasznált programok, műszerek és eszközök használatáért is.

Követelmények: A távközlési technikusnak középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Bár a végzettség megszerzéséhez nem szükséges egyetemi diploma, sokan kötik össze mérnöki képzésekkel.

4. Villamos távvezeték építő, üzemeltető, erősáramú elektrotechnikus

Átlagos amerikai fizetés: 79,060 dollár (28 millió forint) évente

Fő feladatok: A “magasfeszültségű munkások”, magas és alacsony feszültségű elosztóvezetékeket és a hozzájuk kapcsolódó létesítményeket és berendezéseket telepítenek, karbantartanak, javítanak vagy távolítanak el. Munkaidejükben folyamatos ügyeletben vannak, hogy gyorsan reagálhassanak áramkimaradásokra és egyéb vészhelyzetekre. Számos feladatot kell hatékonyan elvégezniük annak érdekében, hogy az energiaellátás ne akadozzon.

Követelmények: Az elektromos vezeték telepítőknek és javítóknak középiskolai végzettséggel kell rendelkezniük.

3. Kazángyártó

Átlagos amerikai fizetés: 80,027 dollár (29 millió forint) évente

Fő feladatok: A kazángyártók felelősek kazánok és egyéb nagy tartályok gyártásáért és telepítéséért, amelyekben gázokat vagy folyadékokat, mint például olajat tárolnak. Feladatuk továbbá a műszaki rajzok elemzése, alkatrészek öntése és formálása, valamint a tartálydarabok összehegesztése. A kazángyártók tesztelik az újonnan épített kazánokat és rendszeres karbantartást végeznek. Emellett folyamatosan felújítják a kazánokat, hogy növeljék hatékonyságukat és megfeleljenek a környezetvédelmi szabványoknak.

Követelmények: A leendő kazángyártóknak középiskolai végzettséggel kell rendelkezniük, amit követően egy négy éves, csaknem 600 órás osztálytermi képzést és 6,000 óra munkafeladatot kell teljesíteniük az amerikai leírás szerint, ennek a képzésnek a magyar megfelelőjét sajnos nem találtam meg. 

2. Erőművi gépész, operátor

Átlagos amerikai fizetés: 94,790 dollár (kb 34 millió forint) évente

Fő feladatok: Az erőművi gépészek, operátorok irányítják és karbantartják azokat a gépeket, amelyeket az erőművek az elektromos áram előállításához használnak. Ellenőrzik a diagramokat, mérőket és műszereket, hogy figyelemmel kísérjék az elektromos áram áramlását és feszültségét. Szabályozzák az energiáramlást, és szükség szerint indítanak el vagy állítanak le turbinákat, generátorokat.

Követelmények: Az erőművi gépészeknek középiskolai végzettséggel kell rendelkezniük. Ugyanakkor a munkáltatók előnyben részesíthetik azokat a jelölteket, akiknek szakiskolai vagy főiskolai végzettségük van. A munkáltatók általában arra is kötelezhetik a jelölteket, hogy részt vegyenek alapos, hosszú távú műszaki oktatásban és a munkahelyi képzésben. Az erőművi operátoroknak, disztribútoroknak és diszpécsereknek helyszíni képzésen és gyakorlaton kell átesniük. Még a teljesen képzett szakembereknek is rendszeres továbbképzésen kell részt venniük, hogy tudásukat és készségeiket naprakészen tartsák.

1. Felvonószerelő

Átlagos amerikai fizetés: 97,860 dollár (kb 35 millió forint) évente

Fő feladatok: A felvonószerelők képesek lifteket telepíteni és javítani. Munkájukhoz tartozik, hogy értelmezni tudjanak műszaki dokumentációt, és annak segítségével meghatározzák, milyen eszközökre és szerszámokra van szükség a munkához. Emellett képesnek kell lenniük megtalálni a kapcsolókban, motorokban, fékekben és vezérlőrendszerekben előforduló hibákat. Ezenkívül telepíthetnek vagy javíthatnak liftajtókat, kábeleket, motorokat és vezérlőrendszereket.

Követelmények: A lifttelepítőktől és -javítóktól általában elvárják, hogy teljesítsenek egy formális tanulóprogramot, amely legalább 3 félévet (400 órát) vesz igénybe. Azonban fontos tudni, hogy a nagy nemzetközi cégek a fenti fizetésekért speciális, 2000 órás képzést várnak el, így az alaptanulmányok után még sokat kell képeznie magát annak, aki ezt a pozíciót célozza meg.

A nemrég megújult jobinfo.hu oldalán a legjobb fizikai munkák tematizáltan, könnyen és gyorsan elérhetőek: a nyitó oldalon külön fülön találhatók a kékgalléros, a szellemi és a vezetői pozíciók. Amennyiben jól fizető szakma van a kezedben és váltanál egy jobb fizetés reményében, böngéssz a több ezer állás között!

Ezek is érdekelhetnek:

VISSZA A FŐOLDALRA
VISSZA A BLOGRA

5 ok, amiért utálod a munkát – és 5 tipp, hogy mit tehetsz ellenük

Leave a reply

5 ok, amiért utálod a munkát – és 5 tipp, hogy mit tehetsz ellenük 

Utálatos munkával tölteni napi 8 órát igazán kegyetlen, annyira, hogy sokszor akár komoly testi vagy lelki bajokat is okozhat ez a feszültség. Lássuk, mi okozza leggyakrabban azt, ha szívből undorodsz a melódtól, és mit tehetsz, hogy jobbra forduljon a helyzet.

1. Ha rossz a főnök 

Ahogyan a mondás is tartja: az emberek nem a cégnek mondanak, fel hanem a főnöknek. Világszerte sok száz kutatás bizonyította, hogy a munkahelyi rossz érzések első számú oka és felelőse a nem megfelelő vezető. Annyira, hogy egy rémes főnök még egy egyébként minden szempontból szuper munkát is teljesen tönkretehet. Míg a jó vezetők inspirálják csapatukat és foglalkoznak panaszaikkal, a rosszak taplón viselkednek és figyelmen kívül hagyják a beosztottak testi-lelki hogylétét.

Mit tegyél?

A rossz vezető személyiségének alapvető hibáit ugyan könnyen felismerhetjük, de ezzel nem leszünk beljebb. Mielőtt csapot-papot otthagysz, érdemes tenni egy kísérletet arra, hogy profi és nem személyeskedő stílusban tudasd vele, hogy a vezetési stílusa lehetne hatékonyabb, ha bizonyos esetekben eltérő eszközöket alkalmazna. A rossz főnökök igen gyakran nem feltétlenül rossz emberek, csak rosszul mérik fel, milyen a megfelelő vezetői magatartás. Egy (néhány) ilyen beszélgetéssel semmit nem veszíthetsz, hiszen a legrosszabb esetben a rossz meló rossz marad, és te keresel valami mást. Ha viszont nyitott fülekre találsz, akkor a helyzet javulni fog, és ha szeretnél, nem kell másik állás után nézned.

2. Nem tölthetsz elég időt a családdal

Szintén nagyon gyakori, hogy a tulajdonosok, főnökök úgy vélik, mindenki örömmel dolgozik heti hét nap hajnaltól éjszakáig. Sőt, ezt nem csupán normálisan elvárhatónak tekintik, hanem még úgy is keretezik, hogy ez a céges lojalitás és megbízhatóság fokmérője, és azzal van probléma, aki szeretne a 8 órás munkanap végén hazamenni pihenni. 

Mit tegyél?

Kérd meg a munkaadót távmunkára. Így egyfelől megspórolod az utazással töltött időt, másrészt a teljesítményedet nem a gép előtt töltött idő, hanem az elvégzett munka minősége alapján fogják értékelni. Amikor új feladatot kapsz, akkor pedig mindig figyelj arra, hogy a megszabott határidő normálisan, éjszakázás nélkül tartható legyen.

A távmunkások a kutatások szerint kevésbé stresszesek és hatékonyabban dolgoznak, mint amikor kötelező volt bejárniuk egy irodába. 

3. A kollégáid mérgezőek

“Ne szólj szám, nem fáj fejem” – halljuk sokszor a munkahelyen, és ez az egyik oka annak, amiért meglehetősen gyakran a mérgező munkahelyi hangulatról, kollégákról nagyon sokáig szemérmesen hallgatunk. Holott nem kéne, a toxikus munkatársakat az sem teszi hosszútávon elviselhetővé, ha gyakran elmondják, hogy “olyanok vagyunk, mint egy család”. Fontos tudatosítani magunkban, hogy ha egy kolléga pokollá teszi a cég életét, azt nem vagyunk kötelesek elviselni, és nem is a mi feladatunk őt “megjavítani”.

Mit tegyél?

Először is: ne szívd mellre egy beteg személyiség viselkedését. Bár nincs kontrollod a kollégád viselkedése felett, de azt te eldöntheted, hogyan reagálsz rá. Ha nem közvetlen munkatársad, tégy meg mindent, hogy elkerüld a találkozást. Tanuld meg ignorálni a bántó megjegyzéseket. Minél több figyelmet szentelsz egy mérgező embernek, annál nagyobb ösztönzést kap, hogy provokáljon, csak hogy lássa a reakciód.

4. Nem érzed magad szükségesnek a csapatodban

A munkahelyi motiváció elpárolgásának egyik leggyakoribb oka, ha nem érezzük azt, hogy a munkánknak van értelme, és azzal hozzájárulunk a cég céljaihoz. Ha úgy érzed, a tevékenységednek nincs értelme, ha a csapathoz nem tudsz hozzátenni, nem csoda, ha nem valami nagy lelkesedéssel mész be reggelente. 

Mit tegyél?

Beszélj a vezetőddel és kérd meg, hogy segítsen neked látni a szerepedet a cégben. Ha van nálatok HR-es, tőle is érdemes kérni egy találkozót, és végigbeszélni vele a helyzetedet, kilátásaidat. Néha hasznos egy kicsit hátralépni, és némi távolságból megvizsgálni az erőfeszítéseidet.

5. Nem jutalmaznak az extra teljesítményedért 

Hacsak nem jutalék alapon fizetnek, legtöbbször nincs motivációd arra, hogy keményebben dolgozz és túlteljesítsd a kijelölt célokat. A munkád korábbi befejezése azt jelenti, hogy a vezetőd még több munkát adhat neked. Más szavakkal, a gyors munka gyakran büntetés, nem jutalom.

Mit tegyél?

Kérj fizetésemelést, ha úgy érzed, hogy ez segítene kompenzálni az átlagnál jobb teljesítményedet. Ha a fizetésemelés nem lehetséges, kérj további juttatásokat, mint fizetett szabadság, vagy szabadság napok. Ha ez sem lehetséges, kérd meg, hogy a havi fix helyett inkább a közvetlen teljesítményed szerint fizessenek. Ha a munkaadód elutasítja az összes ajánlatodat, lehet, hogy ideje új munkahelyet keresni vagy néhány szabadúszó melót vállalni, hogy jobban monetizáld az erőfeszítéseidet. Ha pedig munka, akkor jobinfo.hu! Itt több ezer állás között böngészhetsz; további színes cikkeket a munka világából pedig itt találsz.

Ezek is érdekelhetnek:

VISSZA A FŐOLDALRA
VISSZA A BLOGRA

Nők a próbafülkében, férfiak a munkagépeknél: diszkrimináció vagy reális döntés?

Leave a reply

Nők a próbafülkében, férfiak a munkagépeknél: diszkrimináció vagy reális döntés?

Nők a próbafülkében, férfiak a munkagépeknél: diszkrimináció vagy reális döntés?

Vannak kifejezetten férfi-női foglalkozások? Milyen gyakran találkozunk diszkriminációval ezen a téren? Ezt a kérdést nem is olyan könnyű mindig eldönteni! 

A közelmúltban egy húszas évei elején járó fiatalember jelentkezett az egyik nagy nemzetközi ruházati lánc üzletébe eladónak. Bár a feltételeknek megfelelt – ápolt külső, angol nyelvtudás, nyitott személyiség – kerek perec a szemébe mondták, hogy nem fogják felvenni, mert a pozícióra kifejezetten nőket keresnek. 

Adódik a kérdés, hogy miért is? Diszkrimináció, vagy vevőcentrikus üzletpolitika? 

Megfuttattuk a kérdést az irodaházon belül, és a válaszokból két markánsan eltérő álláspont rajzolódott ki. 

Sokan úgy vélték, ez egyszerűen alapvető pszichológia. Az emberek jobban megbíznak a nőkben, a ruhapróba elég érzékeny ügy, és van egy csomó olyan részlete, (jól áll? bevág-e a melltartó? van-e nagyobbn méretű bugyi? stb.) amit a női vásárlók nem szeretnének egy idegen férfival megosztani. Ilyen kérdésekről sokkal könnyebb kommunikálni egy nővel.

Ezzel szemben sokan vélték úgy, hogy egy jól öltözött, megnyerő külsejű férfi eladó is kelthet bizalmat és adhat megalapozott véleményt, vagyis ez mindenképpen diszkrimináció.

Néha logikus, néha nem 

Bizonyos foglalkozásoknál a két nem fizikai felépítése közötti különbség miatt logikusabb lehet inkább férfiakat, vagy inkább nőket foglalkoztatni. Egy 50 kilós cementes zsákot jóval több férfi tud felemelni, mint ahány nő. Ugyanakkor összeszerelőként a nők kisebb keze lehet előnyösebb adottság. És a példákat még hosszan lehetne sorolni, hogy igenis léteznek olyan szakmák, ahol a testi adottságok kifejezetten előnybe hozzák egyik, vagy másik nem tagjait. De az is igaz, hogy a legtöbb foglalkozás nem ilyen.

Mégis, számos foglalkozás kapcsolódik hagyományosan egyik, vagy másik nemhez a társadalmi sztereotípiák miatt. Például az óvónő, a nővér, az adminisztrátor, vagy a manikűrös munkaköröeket sokan tipikusan “női” foglalkozásoknak tartják. Ezzel szemben a mérnök, a pilóta, az építőmunkás, vagy az autószerelő állások gyakran a “férfi” kategóriába sorolódnak.

A tipikus “férfi” és “női” foglalkozások társadalmi rögzültsége

Ez a megkülönböztetés részben történelmi és kulturális okokra vezethető vissza. A történelem során a férfiak és nők munkamegosztása sokszor a fizikai képességek és a társadalmi normák alapján alakult: míg a férfiakat a fizikailag megterhelőbb munkákra osztották be, addig a nők gyakran a gyermekekkel és a háztartással kapcsolatos feladatokat látták el. Bár ezek a határok az elmúlt évtizedek során jelentősen eltolódtak és sok területen átjárhatóvá váltak, a sztereotípiák mélyen gyökereznek a társadalom tudatalattijában.

Az ilyen típusú sztereotípiák feloldása és a munkaerőpiaci egyenlőség elősegítése érdekében elengedhetetlen az oktatás, a tudatosítás és a párbeszéd. Egy óvodában, vagy iskolában ugyanolyan kompetens tud lenni egy férfi pedagógus, mint egy női. Ugyanígy, egy mérnök, vagy egy pilóta is bármilyen kromoszómákkal rendelkezhet, a munka jellege nem olyan, ami miatt a fizikai különbségeknek nagy jelentősége lenne. 

Ki diszkriminál és ki nem? 

A munkáltatói döntések hátterében sokféle indok állhat, és nem mindig könnyű eldönteni, hogy a választás eredendően diszkriminatív, vagy valamilyen logikus üzleti alapra épül-e, ha egy cégnél bizonyos pozíciók betöltésénél figyelembe veszik a munkakörrel kapcsolatos specifikus követelményeket, vagy a célközönség elvárásait – és ennek megfelelően vesznek fel embereket. Apró kitérő- ha már szóba került az üzlet: nem véletlenül hírértékű például, hogy a közelmúltban sikerült kiharcolni azt, hogy a nőket ugyanolyan mértékben díjazzák a világ nagy tenisz eseményein, mint a férfiakat. Egy baráti beszélgetés során ugyanis érvéként hangzott el, hogy a korábbi megkülönböztetés fakadhatott ebből a szemszögből is: “miért fizessek többet azért a játékért, ami rövidebb és kevésbé látványos/szórakoztató, ezért akár kevesebb nézőt is vonz?”

Azonban elengedhetetlen, hogy ezek az észszerű döntések ne vezessenek hátrányos megkülönböztetéshez, vagy alaptalan előítéletekhez. Minden esetben fontos a transzparencia: ha egy munkaadó egy bizonyos nemet preferál egy adott pozícióra, akkor ennek indokait világosan és meggyőzően kell kommunikálnia a jelöltek felé. Csak így lehet elkerülni a diszkriminációs vádakat, és csak így lehet egy cég hiteles a piac és a jelentkezők szemében.

A jobinfo.hu oldalon több ezer -diszkrimináció-mentes-állás fut, melyek között keresgélve egészen biztosan megtalálható a keresett állás-típus; a tematikus szűrők leegyszerűsítik a keresést. Ha pedig a kedves olvasó a másik tábort erősíti és nyitott pozíció okán hirdetést adna fel, bátran keresse fel az oldal B2B részét, ahol mindig akad valami jó kis akciós ajánlat!

Ezek is érdekelhetnek:

VISSZA A FŐOLDALRA
VISSZA A BLOGRA

Angolul kell rendelnem a kávét az Oktogonon, hát mi van itt???

Leave a reply

Angolul kell rendelnem a kávét az Oktogonon, hát mi van itt ???

Napjaink Budapestjén egyre gyakrabban fordul elő, hogy a belvárosi kávézókban és éttermekben angolul kell rendelni, mert a pultos, vagy a pincér nem beszél magyarul. De nem csak az éttermi-szcénában jellemző ez. A közelmúltban például egy munkaerő-közvetítő cég angolul beszélő magyar szakembert keresett, hogy betanítsa az egyik szállodában dolgozó ázsiai szobalányokat.

Mi történik itt? Normális ez, hogy az Oktogonon angolul kell megrendelnem a kávét az egyik kis bisztróban, mert a pultos fiú nem igazán ért magyarul? A válasz az, hogy ha abban nem is tudunk állást foglalni, hogy ez normális-e, a jelenség magyarázata mindenesetre könnyen érthető, és nem csak hazánk fővárosára jellemző. 

Mi ez a jelenség?

Nem szokatlan ez az Európai nagyvárosokban, főleg a turistásabb részeken, ahol a fizetőképes látogatóközönség legnagyobb részét a turisták adják, akik a helyi nyelvet amúgy sem beszélik. Berlintől Prágáig, Budapesttől Amsterdamig főleg nyáron nem túl nehéz vendéglátóipari melót találni a helyi nyelv ismerete nélkül, ha cserébe elfogadhatóan beszélünk angolul. 

Lehet kissé komikus a helyzet, amikor az Oktogonon egyszerűbb angolul kikérni a kávénkat, mint elmagyarázni a magyarul nem igazán beszélő – ám kifogástalanul kedves – pultosnak, hogy mit szeretnénk. De ennél érdekesebb kérdés, hogy mihez kezdenek ebben a szituációban azok a honfitársaink, akik nem beszélnek angolul – hiszen a felmérések szerint óriási számban vannak ilyenek. 

Mi történik ilyenkor?

Az Eurostat legfrissebb, 2016-os adatai szerint a magyar lakosság 52,3%-a beszél angolul, ami alacsonyabb az EU átlagánál (56,2%). A legmagasabb arány Budapesten található, ahol a lakosság 70,2%-a beszél angolul, míg a legkisebb a délkeleti Csongrád megyében, ahol csak a lakosság 32,5%-a beszél angolul. Szomorú, hogy nincs frissebb adatsor, de azt könnyű megtippelni, hogy az sem lenne jobb, hiszen 2016 óta eltörölték a diplomák nyelvvizsga-követelményét, és az oktatás általános színvonala sem javult. 

A számok alapján az látszik, hogy Budapest belvárosában végül is nagy eséllyel nem okoz gondot az angolul beszélő személyzet. Először is, 10 fővárosi közül heten elboldogulnak a kávézókban angolul is. De a tényleges vásárlók között valószínűleg ennél még jobb az arány, hiszen a nyelveket egyáltalán nem beszélők jövedelme valószínű alacsonyabb, így ők a többi fővárosinál ritkábban látogatnak meg belvárosi éttermeket, kávézókat. 

Jobban megéri angolul beszélő vendégmunkásokat felvenni, mint angolul nem beszélő magyar szakmunkásokat

Tekintve, hogy a magyar fizetőképes kereslet egyre apad – a hazai bérek nem tudtak lépést tartani az inflációval és a forint gyengüléssel -, a belvárosi hotelek, éttermek, kávézók, street food standok vendégkörét egyre nagyobb arányban külföldiek alkotják. 

Mivel őket amúgy is angolul kell kiszolgálni, érthető stratégia, ha a szezonális munkákra inkább angolul beszélő harmadik országbeli vendégmunkást alkalmaznak a semmilyen idegen nyelven nem beszélő magyar szakmunkások helyett. 

Ez persze részben összefügg azzal, hogy a nyelveket beszélő magyar munkaerő jó nagy része már hazánk határain kívül keresi a boldogulását.

Összességében tehát elmondható, hogy a nyelveket beszélő, és magyarországról távozó honfitársaink helyét a munkaerőpiacon jellemzően képzetlen ázsiai vendégmunkásokkal töltik be. A vonatkozó statisztikákból nyomonkövethető, hogy a kiadott munkavállalási engedélyek legnagyobb részét 8 osztályt végzettek kapják, érdeklődve várjuk a friss adatsort itt is.

Nyelvtudással vagy anélkül, számos álláslehetőség közül böngészhetsz a nemrég megújult jobinfo.hu-n; a tematikus szűrőkkel finomíthatod a keresést a nyelvre vonatkozóan is, illetve ha ide feltöltöd önéletrajzodat, még nagyobb eséllyel találod meg a vágyott munkakört.

Ezek is érdekelhetnek:

VISSZA A FŐOLDALRA
VISSZA A BLOGRA

Anyagiasak vagy előrelátók? Pénz miatt veszekszenek a legtöbbet a fiatalok

Leave a reply

Anyagiasak vagy előrelátók? Pénz miatt veszekszenek a legtöbbet a fiatalok.

Az Y és a Z generáció tagjainak jó harmada szakított már a pénz miatt, és vitáik is emiatt robbannak ki leggyakrabban, sokkal inkább összeugranak ezen, mint akár az együtt töltött idő minősége, az intimitás kérdései, vagy akár a mobilhasználat miatt – derült ki egy friss amerikai kutatásból. (Y generáció avagy milleniálok: az 1980 után születettek, Z generáció: az 1997-2012 között születettek).

Mi történt, hogy a fiatalokat csak a pénz érdekli? – teszik fel sokan a kérdést rosszalló hangsúllyal. Kutatók szerint sajnos nagyon is sok minden. A fejlett világban az elmúlt évtizedekben hihetetlenül megdrágult az élet, az ingatlanárak az egekbe szöktek, a minőségi oktatás számtalan országban méregdrága, a színvonalas egészségügyi ellátásról nem is szólva. Míg pár évtizede egy dolgozó fiatal pár általában el tudott indulni az életben, ez mára a világ sok nagyvárosában családi segítség nélkül lehetetlen. 

Lássunk egy beszédes példát. A hetvenes években egy vevő négyzetlábanként 45 dollárt fizetett egy átlagos lakásért New Yorkban. Ez az inflációval korrigálva ma körülbelül 316 dollárnak felelne meg. Ezzel szemben egy átlagos lakásért négyzetlábanként ma 1150 dollárt kell fizetni ugyanott, jóval több, mint háromszor annyit, mint amekkora drágulást a pénzromlás indokolna. 

És hasonló a helyzet nem csak az USA, de a világ legtöbb fejlett nagyvárosában. Az ingatlanárak növekedése sokszorosan lekörözte a keresetek növekedését, szinte lehetetlen helyzetbe taszítva az életet most kezdő fiatalokat. 

Nem meglepő hát, hogy a pénz annyira fontos lett a fiatalok számára, hogy sokan még a randi partnerük munkahelyét is lecsekkolják annak érdekében, hogy felmérjék, mennyi pénzt kereshet a másik. A szakemberek szerint egyébként a fiatalokat leginkább az érdekli, hogy választottjuk anyagi lehetőségei az övékhez hasonlóak legyenek, és így közös kedvteléseket és célokat tudjanak megfogalmazni. 

A tanulmány szerint az Y és Z generáció több mint egyharmada (38% és 36%) szakítana a párjával, ha nem osztanák ugyanazokat a pénzügyi értékeket. Ennek ellenére a fiatal párok többsége szerint rendben van, ha ezek a kérdések csak akkor kerülnek elő, ha már komolyabban terveznek egymással, így sokan olyan kapcsolati mérföldkövekhez kötik ezeket, mint az összeköltözés, vagy az eljegyzés. 

Nem csak a fiatalok szakítanak a pénz miatt: az X generáció negyede is befejezett már egy kapcsolatot, mert nem tudtak megegyezni a pénzügyekben, a boomerek 11%-ával együtt. A pénzügyi nézeteltérések gyakran vitákban nyilvánulnak meg, ami felesleges terhet ró a kapcsolatra.

Valójában a milleniálok és a  Z generáció tagjainak jóval több mint fele számolt be arról, hogy leginkább a pénzügyek miatt veszekszik romantikus kapcsolatában. 40%-uk ráadásul legalább havonta összekap ezen, így ez a vitatéma jócskán megelőzi a többi sarkalatos kérdést, mint a jelenlét, vagy a mobiltelefon-használat, az együtt töltött idő, a házimunkák és az intimitás/ szex.

Pénzügyi összhangra törekszenek

Ahhoz, hogy a pénzügyi problémák ne rontsák el a kapcsolatot, néhány fiatal már a kapcsolat kezdetén kutatja a leendő partnere pénzügyi helyzetét, míg mások a figyelmeztető jeleket tartják szemmel. Az is jellemző lett, hogy egy szingli nő, aki partnert keres hosszabb távra, leszögezi, hogy a férfinek minimum azt “kell hoznia”, mint amit ő összehozott addigi élete során, tehát ha a nőnek van saját lakása és autója, minimum ezt várja el az erősebb nem képviselőjétől is.

Hogy mi a leginkább aggasztó pénzügyi téren? Ebben a két megkérdezett generáció tagjai nem értenek egyet teljesen. A millenniálok szerint egyértelműen a felelőtlen költekezés az, amire oda kell figyelni, és azonnal menekülőre fogni, ha ezzel találkoznak. A Z generációsok szerint viszont a legrosszabb jel az, ha a másik fél nem hajlandó megosztozni a kiadásokon. 

Szomorú konklúzió

Annak ellenére, hogy a pénz sok szakítás oka, még mindig rengeteg olyan fiatal pár van, akik csak anyagi okok miatt maradnak együtt. A tanulmány szerint a két generáció tagjainak körülbelül negyede maradna egy boldogtalan házasságban csak azért, hogy elkerülje a válás költségeit, és további 30%, vagy annál több mondta, hogy egy boldogtalan házasságban maradna, ha anyagilag függne a partnerétől.

Ha anyagilag fontos számodra a függetlenség, nézz szét hazánk egyik legrégibb és legmegbízhatóbb állásportálján, a jobinfo.hu-n, ahol több ezer állás között böngészhetsz. A bérkalulátor segítségével pedig azonnal megnézheted egy munkaadó bérkínálatát (egyre több esetben adnak meg bruttó fizetést) nettóban.

Ezek is érdekelhetnek:

VISSZA A FŐOLDALRA
VISSZA A BLOGRA