Munkahelyi dohányzás – magánügy vagy felróható jellemhiba?


Home


Álláspiaci hírek


Munkahelyi dohányzás – magánügy vagy felróható jellemhiba?

Munkahelyi dohányzás – magánügy vagy felróható jellemhiba?

Mindenki számára ismerős a látvány: egy csoport dohányzó kolléga elhagyja az irodát egy rövid szünetre. A nemdohányzók pedig csak néznek utánuk. A nikotinrajongók vérmérséklettől függően naponta egyszer-kétszer-tizenkétszer is megszakíthatják a munkát. Hogyan is kellene ehhez munkaadóként vagy munkatársként viszonyulni?

Ez a kérdés nagyon nem triviális. Van néhány alapvetés. Először is: egyetlen munkahely sem tilthatja meg senkinek a dohányzást. Másodszor: a munka törvénykönyve szerint a dolgozóknak joga van meghatározott időnként megadott hosszúságú szünetet tartani. Ennyi biztos. 

De joga van valakinek ennél többet kijárni? Kevesebbet dolgozik, aki füstöl? Vagy esetleg a hiányzó időt nagyobb hatékonysággal pótolja? Többet beteg egy dohányos munkavállaló? Ezeket nem könnyű mérni, de azért léteznek rá nemzetközi statisztikák amik segítenek számszerűsíteni, “mennyibe kerül” a dohányzó alkalmazott a nemdohányzóval összevetve. 

A dohányzó munkavállaló többe kerül

Egy, az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint a dohányzás miatti termelékenységi veszteség akár évi 151 milliárd dollár is lehet, ha figyelembe vesszük a munkahelyi jelenlét alatti csökkent termelékenységet és a magasabb egészségügyi költségeket.

Hasonló következtetésre jutott egy európai vizsgálat is. Hollandiában egy 10 000 munkavállalót vizsgáló tanulmány készült, amely azt találta, hogy a dohányzás növelte a betegség miatti hiányzást és csökkentette a munkahelyi termelékenységet. 

Egy harmadik kutatás azt vizsgálta, van-e mérhető különbség a soha nem dohányzó, a korábban dohányó és a jelenleg is dohányzó alkalmazottak között. A számok azt mutatták, hogy a soha nem dohányzók éves elveszett termelékenységi költsége 2,623 dollár volt. A régebben dohányzóké 3,246 dollár, míg a jelenlegi is dohányzóké 4,430 dollár. A költségek több mint fele a munkahelyi termelékenység csökkenése – értsd: kimászkálás, dumálgatás – miatt merült fel, a másik fele a betegeskedésből adódott.

Nem ugyanaz méltányos a dohányzók és a nemdohányzók szerint

Nem meglepő, hogy a dohányzó és a nem dohányzó dolgozók nem ugyanúgy látják, hogyan kellene ezt a kérdést méltányosan kezelni. A dohányosok 81 százaléka szerint kijárkálni cigiszünetre rendben van és méltányolandó. Erről viszont a nem dohányzók háromnegyede éppen ellentétesen gondolkodik, szerintük nem oké naponta többször csak úgy kicsekkolni a melóból – úgy, hogy a többi dolgozónak ilyen szünetek nem járnak. 

A cégek nehéz helyzetben vannak, hiszen egyfelől senki nem szeretne diszkrimináció vádjával szembesülni, ugyanakkor látható, hogy a dohányzó alkalmazott pénzügyi értelemben kevésbé “jó üzlet”, mint a nem dohányzó. Arról nem is beszélve, hogy ez a cégen belül is feszültségeket kelthet, és éppen azok lesznek emiatt frusztráltak, akik nem dohányoznak, és többet dolgoznak, kevesebbet hiányoznak. 

Felmerül egy érdekes megoldás, amit világszerte már néhány helyen bevezettek: extra szabadnapok a nem dohányzóknak. Egy japán cég például hat napot, egy angol vállalat négy extra napot ajánl azoknak a dolgozóknak, akik nem füstölnek. 

Szerencsére manapság már ezzel kapcsolatban is vannak kutatási adatok. Egy felmérés arra kereste a választ, mennyi plusz szabadnappal lennének elégedettek a nemdohányzó munkavállalók. Eszerint 80 százalék egyetért abban, hogy mindenképpen járna extra szabadnap a nikotinmentességért. A legtöbben 3-5 napot tartanának méltányosnak, de 13,6 százalék szerint legalább 6 nap járna. 

Ugyanebben a vizsgálatban azt is megkérdezték, hány extra szabadnapnak kellene járnia ahhoz, hogy a jelenleg dohányzók leszokjanak a szenvedélyükről. Nos, a válaszadók minimum 11 plusz szabadnapért mérlegelnék a dohányzás abbahagyását – ami, lássuk be, nem túl valószínű. 

Ha Önnek épp új munkaerőre van szüksége-és jól jönne egy olyan kolléga, aki esetleg nem szakítja meg többször a munkavégzést pöfékeléssel, adja fel álláshirdetését a nemrég megújult jobinfo.hu-n, előnyként megjelölve a füstmentes életmódot; a hirdetés szövegezésében, hatékonyságában a weboldal adminisztrátorai készséggel segítenek. A nemrég megalkotott és a kékgalléros, egészségügyi, oktatás témában feladott hirdetéseket támogató Re-Start csomag hatékony megoldás lehet a munkaerőhiány enyhítésére.

Ezek is érdekelhetnek:

ELŐZŐKÖVETKEZŐVISSZA A FŐOLDALRAVISSZA A BLOGRA