Budapesten 422 ezer, Szabolcsban 242 ezer az átlag nettó – de melyik ér többet?

Magyarország regionális különbségeit sokan ismerik, legyen szó kulturális, történelmi vagy gazdasági sajátosságokról. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai alapján azonban egy másik, kevésbé szem előtt lévő, de fontos területen is nagy eltérések mutatkoznak: az átlagbérekben.


A KSH táblázataiból kiderül, a nettó átlagkeresetekben Budapest messze kiemelkedik, hiszen az itt mért 422 ezer forintos fizetés majd’ 100 ezer forinttal több, mint amit például a nyugati országrészben el lehet érni, és a keleti régiókkal összehasonlítva még nagyobb a különbség.



Az okok nem túl bonyolultak: a fővárosban jóval erősebb gazdaság, több multinacionális cég található, emiatt számos szektorban a szakemberek magasabb bért tudnak kiharcolni maguknak. Ezzel együtt persze a megélhetés költségei is jóval magasabbak, amit lemérhetünk például az albérletek árain is. Szeptemberben a hirdetési adatok alapján részletesen kielemeztük a kiadó lakások piacát, itt olvashatják a nagyobb vidéki városok, itt pedig a főváros adatait. 



Ahogy a fenti grafikon is mutatja, érdemes nem csupán a hivatalos statisztikák szerint elérhető nettó fizetést nézni, mert a megélhetést nem csak ez befolyásolja. A lakhatási költségek esetében a fizetéseknél is nagyobb különbségeket látunk a főváros és a vidéki nagyvárosok között. Míg egy budapesti dolgozó az átlagbérből nem tud kifizetni egy átlagos albérletet, a többi nagyvárosban mindenhol más a helyzet. Van, ahol csak pár tízezer forint maradna a zsebünkben, de az mégiscsak több, mint a mínusz 30 ezer. 


Ezeket az adatokat látva mindjárt könnyebb megérteni, miért több például az elégedetlen tanár – ápoló, szociális munkás, stb, stb – a fővárosban. Ezek az emberek az országban mindenhol nagyjából ugyanannyit keresnek, míg a fizetendőik drámaian eltérnek. 


Már az emberek fele elköltözne egy jobb munkáért


Évtizedek óta tárgyalt téma a magyar munkaerő mobilitása, azaz, hogy mennyire vagyunk hajlandóak elköltözni egy jobb munka miatt. Ez sokáig legendásan alacsony volt, ám az utóbbi évtizedben a felmérések egyre nagyobb rugalmasságot mutatnak. A Trenkwalder legutolsó Mobilitási Indexe szerint például már a munkavállalók 53 százaléka hajlandó jelenlegi lakóhelyéről elköltözni: kétharmaduk belföldi, egyharmaduk külföldi célpontban gondolkodik. 


Bár KSH adatai a tavalyi év végéig érhetőek csak el, az OECD frissebb statisztikákat is közölt az EU-ban tapasztalt kereseti viszonyokról. Ez alapján 2023 első három hónapjában a reálbérek Magyarország csökkentek legjobban: 15,6 százalékkal. Az OECD-tagállamok átlagos reálbér-csökkenése 3,8 százalék volt egy év alatt.


A magyar adatokhoz hasonlóan jelentős reálbér-csökkenést tapasztaltak Lettországban (-13,4 százalék) és Csehországban (-10,4 százalék). Ugyanakkor négy országban a reálbérek nőttek a gazdasági kihívások ellenére. Ezek között található Hollandia (0,4 százalékos növekedés), Izrael (0,6 százalék), Costa Rica (1,7 százalék) és Belgium (2,9 százalék).


Az OECD-jelentés emellett az egyes országok foglalkoztatási mutatóira is kitért. Magyarország ezen listán a középmezőnyben helyezkedik el 3,9 százalékos munkanélküliségi rátával. 2023 májusában a legmagasabb munkanélküliségi rátákat Spanyolország (12,7 százalék), Görögország (10,8 százalék) és Törökország (10,2 százalék) érte el az OECD-tagországok között. Ezzel szemben Csehország (2,4 százalék), Dél-Korea (2,5 százalék) és Japán (2,6 százalék) büszkélkedhetett a legjobb munkanélküliségi adatokkal. Az összesített átlag 4,8 százalék volt.


Ha jobban fizető állás után néznél, a jobinfo.hu több ezer állásajánlattal vár!

Hamarosan olyan álláshírlevélre is feliratkozhatsz náluk, amelyben a hirdető cégek szerepeltetik a kínált bért. További érdekes cikkeket itt találsz, ha pedig számolnál, mennyi a bruttó-nettó, azt itt teheted meg.




Ezek is érdekelhetnek: