Napjaink Budapestjén egyre gyakrabban fordul elő, hogy a belvárosi kávézókban és éttermekben angolul kell rendelni, mert a pultos, vagy a pincér nem beszél magyarul. De nem csak az éttermi-szcénában jellemző ez. A közelmúltban például egy munkaerő-közvetítő cég angolul beszélő magyar szakembert keresett, hogy betanítsa az egyik szállodában dolgozó ázsiai szobalányokat.

Mi történik itt? Normális ez, hogy az Oktogonon angolul kell megrendelnem a kávét az egyik kis bisztróban, mert a pultos fiú nem igazán ért magyarul? A válasz az, hogy ha abban nem is tudunk állást foglalni, hogy ez normális-e, a jelenség magyarázata mindenesetre könnyen érthető, és nem csak hazánk fővárosára jellemző. 

Mi ez a jelenség?

Nem szokatlan ez az Európai nagyvárosokban, főleg a turistásabb részeken, ahol a fizetőképes látogatóközönség legnagyobb részét a turisták adják, akik a helyi nyelvet amúgy sem beszélik. Berlintől Prágáig, Budapesttől Amsterdamig főleg nyáron nem túl nehéz vendéglátóipari melót találni a helyi nyelv ismerete nélkül, ha cserébe elfogadhatóan beszélünk angolul. 

Lehet kissé komikus a helyzet, amikor az Oktogonon egyszerűbb angolul kikérni a kávénkat, mint elmagyarázni a magyarul nem igazán beszélő – ám kifogástalanul kedves – pultosnak, hogy mit szeretnénk. De ennél érdekesebb kérdés, hogy mihez kezdenek ebben a szituációban azok a honfitársaink, akik nem beszélnek angolul – hiszen a felmérések szerint óriási számban vannak ilyenek. 

Mi történik ilyenkor?

Az Eurostat legfrissebb, 2016-os adatai szerint a magyar lakosság 52,3%-a beszél angolul, ami alacsonyabb az EU átlagánál (56,2%). A legmagasabb arány Budapesten található, ahol a lakosság 70,2%-a beszél angolul, míg a legkisebb a délkeleti Csongrád megyében, ahol csak a lakosság 32,5%-a beszél angolul. Szomorú, hogy nincs frissebb adatsor, de azt könnyű megtippelni, hogy az sem lenne jobb, hiszen 2016 óta eltörölték a diplomák nyelvvizsga-követelményét, és az oktatás általános színvonala sem javult. 

A számok alapján az látszik, hogy Budapest belvárosában végül is nagy eséllyel nem okoz gondot az angolul beszélő személyzet. Először is, 10 fővárosi közül heten elboldogulnak a kávézókban angolul is. De a tényleges vásárlók között valószínűleg ennél még jobb az arány, hiszen a nyelveket egyáltalán nem beszélők jövedelme valószínű alacsonyabb, így ők a többi fővárosinál ritkábban látogatnak meg belvárosi éttermeket, kávézókat. 

Jobban megéri angolul beszélő vendégmunkásokat felvenni, mint angolul nem beszélő magyar szakmunkásokat

Tekintve, hogy a magyar fizetőképes kereslet egyre apad – a hazai bérek nem tudtak lépést tartani az inflációval és a forint gyengüléssel -, a belvárosi hotelek, éttermek, kávézók, street food standok vendégkörét egyre nagyobb arányban külföldiek alkotják. 

Mivel őket amúgy is angolul kell kiszolgálni, érthető stratégia, ha a szezonális munkákra inkább angolul beszélő harmadik országbeli vendégmunkást alkalmaznak a semmilyen idegen nyelven nem beszélő magyar szakmunkások helyett. 

Ez persze részben összefügg azzal, hogy a nyelveket beszélő magyar munkaerő jó nagy része már hazánk határain kívül keresi a boldogulását.

Összességében tehát elmondható, hogy a nyelveket beszélő, és magyarországról távozó honfitársaink helyét a munkaerőpiacon jellemzően képzetlen ázsiai vendégmunkásokkal töltik be. A vonatkozó statisztikákból nyomonkövethető, hogy a kiadott munkavállalási engedélyek legnagyobb részét 8 osztályt végzettek kapják, érdeklődve várjuk a friss adatsort itt is.

Nyelvtudással vagy anélkül, számos álláslehetőség közül böngészhetsz a nemrég megújult jobinfo.hu-n; a tematikus szűrőkkel finomíthatod a keresést a nyelvre vonatkozóan is, illetve ha ide feltöltöd önéletrajzodat, még nagyobb eséllyel találod meg a vágyott munkakört.