Európa fizetési térképe: hol kereshet a legtöbbet 2024-ben?


Home


Fejlesztések


Európa fizetési térképe: hol kereshet a legtöbbet 2024-ben?

Európa fizetési térképe: hol kereshet a legtöbbet 2024-ben?

Tőlünk nyugatabbra tényleg kolbászból van a kerítés, és mindenki sokkal többet keres? Már az összes környező országban is jobbak/rosszabbak a bérek, mint nálunk? Annyi féle hiedelem kering az egyes európai és régiós országok bérszínvonaláról, hogy arra gondoltunk, megnézzük, tényszerűen mennyi az annyi.

Ehhez az elemzéshez az Európai Statisztikai Hivatal adatait vettük alapul. Lássuk először, melyik országban hogy keresnek az átlagemberek!

A 27 EU tagállamban az átlagos nettó éves fizetés csaknem 15 ezer euró, mai árfolyamon kb 5,7 millió forint. Az Eurostat adatsora nem csak az EU tagokat mutatja meg, hanem a kapcsolódó nem EU tag országokat így, így a rangsort Svájc vezeti, ahol az átlagpolgár 43 ezer eurónyi frankot visz haza évente (16,5 millió forint), míg a sor másik végén Bulgária áll, ahol az éves átlagfizetés csupán 4200 euró (kb. 1,5 millió forint). Sajnos mi magyarok sem állunk valami fényesen, az éves 5377 eurós átlag nettó jövedelem (kb 2 millió forint) csupán hátulról a harmadik helyre elég. 

Ebből a rangsorból látszik, hogy bár a volt szocialista országok közül egyik sem érte el az igazán jómódú nyugat-európai országok bérszínvonalát, azért meglehetősen nagy különbség van az egyes versenyzők teljesítménye között. Észtország és Szlovénia egyértelműen kiemelkedik a volt szocialista mezőnyből, ennek a két országnak már sikerült átlagos jólét szempontjából maga mögött hagyni az egykori kapitalista Európa “rossz tanulóit”, és itt már többet keresnek az emberek, mint a görögök és a portugálok.

Pont ezek az adatok mutatják meg azt is, hogy mennyire nem állja meg a helyét az a gyakran hangoztatott érv, hogy a “Szlovénoknak könnyű, mert a tengerpart… “, hiszen sem a görögök, sem a portugálok nem szűkölködnek tenger/óceánpartokban, az évtizedes szinten jó gazdasági teljesítmény sokkal inkább a konzekvens, hatékony, és a modern világnak megfelelő gazdaságpolitika eredménye.

Jó, jó, de mennyit keres az egyszerű melós?

Az, hogy az egyes országokban mennyit keres az átlagpolgár, sokakat nem győz meg, hiszen ha vendégmunkásként (avagy, divatos szóval élve migránsként) nekiindulnánk, aligha kapnánk túl fényes munkákat eleinte, így sokkal érdekesebb ebből a szempontból, hol mennyi a minimálbér, vagyis mi az, aminél biztosan nem kapunk kevesebbet. 

Ehhez szintén az Eurostat adatait használjuk. Érdekes, hogy Ausztriában, Olaszországban és a Skandináv országokban nincs hivatalos – törvényben meghatározott – minimálbér, így ezek az országok értelemszerűen hiányoznak a grafikonokról. (Ezekben az országokban az egységes szabályozás helyett jellemzően szektorokra (foglalkozásokra) jellemző kollektív megállapodások vannak, amiket az illetékes gazdasági kamarák, munkavállalói képviseletek, szakszervezetek (stb) tárgyalnak le évente a munkaadói oldallal.)

A grafikonokhoz a havi minimálbért mindenhol órabérre számoltam ki, minden ország esetén havi 20 munkanappal és napi 8 órával kalkulálva. 

Ha térképes nézetben ábrázoljuk a minimálbért, szintén látszik, hogy a kontinens keleti és nyugati fele között meglehetősen nagy a különbség. A kivétel ismét Portugália, akik nyugaton vannak, és mégis alacsony a minimálbér. A legmagasabb minimál-órabért Luxemburg dolgozói kapják, ahol 15,7 euró ez az összeg, a sereghajtó itt is Bulgária, 2.5 euróval.

Ebből a szempontból Magyarország hátulról a negyedik helyen áll a 3,9 eurós minimál-órabérrel. A volt szocialista mezőnyből itt csak Szlovénia emelkedik ki, akiknél a 7,5 eurós legkisebb adható órabér jobb, mint amit Málta, Portugália, Görögország és Ciprus kevésbé szerencsés munkásai keresnek. 

A legjobban persze – Luxemburg után – Németországban, Hollandiában, Belgiumban és az Egyesült Királyságban járnak a minimálbéres melósok, ebben a 4 országban mindenhol 12 euró fölötti a minimálbér. 

A fenti számok értékelésénél mindenképpen érdemes azt is figyelembe venni, hogy az egyes országokban a megélhetés költségei – lakásbérlés, élelmiszerárak, rezsi, fodrász, fogorvos, ovi, biztosítás, közlekedés, stb – drasztikusan eltérhetnek, így a papíron akár három-négyszeres szorzó nem jelent automatikusan három-négyszer olyan jó életszínvonalat.

A tavaly tavasszal megújult jobinfo.hu oldalán lehet szűrni a fizetéssel ellátott állásokra; a főoldalon gyorsan és egyszerűen áttekinthetőek a legnépszerűbb szellemi és fizikai munkák, illetve a szűrők segítségével pontosítható a találati lista. Az álláskeresői profil kitöltésével pedig növelhető annak az esélyes, hogy célzott ajánlatokat kapva a leginkább megfelelő állás találjon ránk. 

Ezek is érdekelhetnek:

ELŐZŐKÖVETKEZŐVISSZA A FŐOLDALRAVISSZA A BLOGRA