Nagy árat fizetünk a gyerekért – de tudod-e, hogy pontosan mennyire nagyot?
Drága dolog a gyerek, szoktuk mondani, most azonban néhány grafikonról az is kiderül, hogy munkaerőpiaci szempontból mennyire az, és, hogy ezt az árat kinek kell megfizetnie.
Pár héttel ezelőtt az Economist érdekes ábrát közölt: grafikonjuk azt mutatta meg, hogy milyen változások állnak be a férfiak és a nők munkaerőpiaci részvételében az első gyerek születése után. A globális adatokból rajzolt kép megmutatja, hogy míg a férfiak esetében nagyjából semmilyen hatása nincs a családalapításnak, a nők a következő tíz évben jócskán kisebb eséllyel tudnak dolgozni.
Az ábra egy régóta futó nagy kutatási projekt adatai alapján készült, amelynek eredményeit a “Child Penalty Atlas” (magyarul kb: A gyerekvállalás büntetésének atlasza) közli. A legfrissebb, 2024-es kötet már 134 ország adatait tartalmazza.
Az Európai adatokat egyben mutató térképen minél sötétebb egy szín, annál nagyobb munkaerő piaci hátrány éri a nőket a gyerekvállalás után. A legkisebb hatást a világossárga országokban mértek.
Ahogy azt sejteni lehet, a különböző országok között óriási különbségek vannak, és sajnos mi magyarok nem állunk túl jól ebben, az anyák majd’ negyede még tíz évvel később is munka nélkül van. Még inkább küzdelmes a cseh nők helyzete is, de nem állnak jól a finn, és az észt asszonyok sem – mindhárom országban még nagyobb a visszaesés, mint nálunk.
Az adatokat nézve az is egyértelmű, hogy a térképen látható óriási különbségek mögött nem csak pénzügyi vagy gazdasági fejlettségbeli okokat kell keresni. Sokkal valószínűbb, hogy olyan szociális, kulturális és szabályozási különbségekre kell gondolni, mint például, hogy meg lehet-e/kell-e osztani a gyerekek gondozásához szükséges kieső munkaidőt a két szülőnek, vagy, hogy általában milyen sokáig marad a munkától távol egy frissen szült anya.
De még szűkebb régiókon belül sem egységes a kép. Ha a volt szocialista országokat hasonlítjuk össze, a szlovák nők hozzánk hasonlóan nagy munkaerő piaci árat fizetnek a gyerekvállalásért, míg a szlovén asszonyokat szinte egyáltalán nem bünteti a munkaerőpiac ugyanezért.
De ugyanezt látjuk akkor is, ha egymás mellé rakunk két olyan gazdag és fejlett európai országot, mint Ausztria és Norvégia. Az alábbi ábra bal oldalán látható osztrákoknál viszonylag jelentős árat fizetnek az anyák a gyerek születéséért, míg Norvégiában ennek gyakorlatilag nincs mérhető hatása a munkaerő piaci részvételre.
Miért is baj ez?
Első látásra nem feltétlenül tűnik olyan nagy dolognak, hogy a nők sokkal kevésbé találnak állást a gyerekek után, ám a valóságban ennek elég sok hosszútávú negatív következménye van. Ilyen például az, hogy
egy esetleges válás után egy, a gyerek(ek)kel egyedül maradó anyát sokkal nagyobb eséllyel fenyegeti a mély szegénység réme.
ide tartozik az is, hogy munka – és önálló jövedelem – nélkül ezek az anyák már eleve kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, ami miatt például jóval nehezebben tudnak kilépni rossz (akár bántalmazó) kapcsolatokból is.
és persze részben ennek köszönhető az is, hogy a gyerekes nők sokkal rosszabbul keresnek, mint a velük azonos korú és képzettségű férfiak,
és az is, hogy emiatt aztán a nők az időskorra is kevésbé tudnak anyagi értelemben felkészülni.
Ez pedig egyenesen vezeti bele a nőket a láthatatlan munka spiráljába. Mivel nincs bevétel, és a társadalom szemében “úgyis ráér”, hiszen “egész nap nem csinál semmit” egy anya, szinte természetes, hogy az összes otthoni teendő is rá hárul. Láthatatlan munkának nevezik az összes olyan tevékenységet, amit valaki otthon, a családon belül fizetés nélkül végez. Fontos megérteni, hogy ez nem csak fizikai munkát jelent, hanem jelentős érzelmi, szellemi munkát is.
Ez egyébként különösen aktuális most, hiszen éppen tegnap volt a láthatatlan munka nemzetközi napja. És, hogy pontosan mi is ez? Ide tartozik az összes házimunka (főzés, takarítás, mosás, vasalás, bevásárlás, stb), de ide kell sorolni az olyan teendőket is, mint a gyerekek körüli logisztika (Piri háromkor úszáson, Peti 4-kor víváson), illetve minden olyan feladat, amit észben kell tartani – onnan, hogy keddre kell vinni a fekete kartont odáig, hogy milyen ajándék kell milyen zsúrra, a szülői értekezlettől az edző év végi ajándékáig.
Bár ezek külön-külön talán nem tűnnek túl nagy dolognak, összességében hihetetlen összegbe kerülnének, ha minden olyan feladatért egy szakembert kellene megfizetni, amit az anyák ingyen végeznek. Becslések szerint az ilyen munkák értéke nemzetgazdasági szinten eléri a GDP negyedét, egy-egy anya havonta átlagosan 400-900 ezer forint piaci értékű feladatot lát el otthon. Ezt egyébként mindenki magának is kiszámolhatja például ezzel a kalkulátorral.
Ha esetleg -a gyerek miatt- hátrányos megkülönböztetés ért a munkahelyeden, és váltáson gondolkozol, nézz szét hazánk egyik legrégebbi állásgyűjtő portálján, a jobinfo.hu oldalon. A bérkalkulátor segítségével gyorsan utánanézhetsz a munkaadók által kínált bruttó fizetés nettójának, feliratkozhatsz a béreket tartalmazó állásokra hírlevélben, illetve ide feltöltve adataidat, könnyebben találhatod meg a neked megfelelő állást.
Ezek is érdekelhetnek:
Tinédzser üzleti zsenikCsak papíron jófejek: elenyészően kevés az értelmes juttatás az álláshirdetésekben